Minden irányból nézve tökéletes!

Címkék: holográfia, HoloVízió, Holografika, Balogh Tibor, interjú

A holográfia hajnala és horizontja kiállítás több magyar fejlesztés mellett kiemelt újdonságként említi a holográfia elvein alapuló televíziót, a HoloVíziót, amelyet a Holografika Kft fejleszt. A magyar innovációról a cég ügyvezetőjével, Balogh Tiborral készítettünk interjút.

Néhány szóban összefoglalná, hogy hogyan működik ez a technológia?

A HoloVízió gyakorlatilag egy egyszerűsített hologram, ami hologram geometriai elveket követve működik, de elhagyja a hologramok hordozta többletinformációk jelentős részét. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a képernyő minden egyes pontjából minden irányba különböző színű sugarakat vetít, amik együttesen holografikus hatást keltenek, és valós 3 dimenziós képet adnak.

Talán egyszerűbb, ha egy hasonlattal is válaszolok a kérdésre. Ha egy monitorra ránézek, és annak egy képpontját kiválasztom, akkor az a pixel minden irányból nézve mondjuk pirosnak látszik. Ha viszont kinézek az ablakon, akkor, amit látok, az egy valódi 3D-s kép. Nekünk azt kellett kitalálni, hogy az ablaküvegen át látott látványt hogyan tudjuk egy monitoron keresztül visszaadni, vagyis azt kellett megvalósítani, hogy a képernyőt különböző irányokból nézve más-t és mást lássunk. Az ablak elvét a holografikus képernyőn keresztül pedig a fent említett módon érhetjük el: azaz, hogy egy pontból több irányba különböző színű fényt sugárzunk.

Balogh Tibor bemutatja a HoloVíziót (forrás: A jövő technikája)

A gyakorlatban hogyan kell elképzelni a holografikus televízió látványvilágát?

A dolognak pont az az érdekessége, hogy ez nem egy holografikus interferencián alapuló rendszer, hanem csak úgy viselkedik. Ha a képernyő elé állunk, akkor úgy viselkedik, mint egy hologram, körbejárható, több szögből is megnézhető. Ugyanakkor a HoloVízió ennél többet is ad. Annak köszönhetően, hogy a fénysugarakat vetítjük,  kevesebb információból tudunk holografikus látványt létrehozni, mint egy valódi hologram esetében, csak sokkal nagyobb méretben, élethű színekkel. Persze ez a kevesebb információ, még mindig százszor több mint, amit egy sima monitor megjelenít.

Más 3D-s képalkotási technológiával szemben mik a HoloVízió előnyei?

Az, hogy ez tényleg 3D, és nem csak annak mondják! A mostani 3 dimenziós tévék például valójában csak 2D-s készülékek, amelyek a képalkotási technológiájuknak köszönhetően három dimenzió hatását keltik. Ezeknek millió baja van: torzul a kép, ha mozgatjuk a fejünket, mert a sztereo képalkotás nem hordoz elég információt ahhoz, hogy ha jobbról, vagy balról nézem, akkor is jó képet lássak. Éppen ezért, a hagyományos 3D-nek mondott monitorok, vetítővásznak előtt nem mindegy, hogy hova ülünk. A HoloVízió ezzel szemben stabil képet sugároz, amit, ha jobbra, balra mozgok, akkor is minden irányból tökéletesnek látok, mint a valóságban.

Ugyanakkor, mondhatnám azt is, hogy a HoloVízió abban különbözik más képalkotási technológiáktól, hogy ezt nem kell magyarázni. Elé áll valaki, és döbbentem konstatálja, hogy ez valóban 3D!

Van, ahol már a gyakorlatban is használnak ilyen készüléket?

Igyekszünk őket eladni, azoknak, akik pénzt adnak érte. Mivel ez a piacon elérhető legjobb technológia, de nem a legolcsóbb, ezért főként a professzionális piacokról kerülnek ki a vevőink, olyan cégek, intézmények közül, akiknek ténylegesen 3D adatokra van szükségük. Ilyen az orvosi terület vagy például az olaj és gázipar, ahol explorációs kutatásokra használják a displayt. A miskolci egyetemen ábrázoló geometriai projekteknél alkalmazzák a tőlünk vett készüléket, de a vásárlóink között van az egyik legnagyobb koreai gyártó is, mert a saját fejlesztésű készülékét nem tudja rendesen használni.

Újabban a szórakoztató ipar is elkezdett érdeklődni, főleg élményparkok jelentkeztek, és igyekszünk megcélozni a filmipart is. Kifejlesztettünk az első szemüvegnélküli mozit, aminek a hordozható prototípusa is elég hatalmas, 3,5 méter képátlóval rendelkezik, és ami szemüveg nélkül látható tökéletes 3D-s képet jelenít meg. Ezt a rendszert épp most mutattuk be Koreában, ahová meghívást kaptunk a The Asia Content and Entertainment Industry Fair (ACE Fair) rendezvényre, ahol Gwangju polgármestere a mi készülékünkön keresztül mondott nyitóbeszédet.

3D-s mozirendszer (Forrás: Holografika)

Mit gondol, mennyi fejlesztésre van még szükség ahhoz, hogy a HoloVíziók a hétköznapi fogyasztók nappalijába is megjelenhessenek?

Azt gondolom, hogy mindenképpen a szemüveg nélküli technológiáé a jövő az otthonokban, hiszen a moziban a szemüveg még elmegy, elüldögélnek a sötétében benne 2-2,5 órát a nézők, de az otthonokban ez nem működik. Otthon felállunk egy sörért, összebújnánk a kedvesünkkel a film alatt, telefonálunk, e-mailezünk filmnézés közben, és akkor a szemüveg útban van.

A kérdésre válaszul azt mondanám, hogy mint technológia, mint létező készülék a dolog már ma elérhető a háztartások számára is. Ugyanakkor ahhoz, hogy ez televízió legyen, ahhoz olyan adást is kell sugározni, az adások elkészítéséhez pedig olyan felvételi rendszert kell alkalmazni, hogy a látvány létrejöhessen. Tehát, a tévécsatornák előtt még hosszú az út. Viszont számos meglévő filmet, főként az olyan animációs filmeket, mint a „Shrek” vagy az „Oroszlánkirály 3D” nagyon hamar át lehetne ültetni erre a technológiára, mert lényegében csak számítógépes utómunkára van szükség ahhoz, hogy működjön.

A honlapjuk szerint számtalan nemzetközi technológiai bemutatón szerepelnek a HoloVízióval. A magyar közönség láthatja valamikor a közeljövőben a találmányt?

A jövőre nézve most nem tudok még mit mondani. Legutóbb májusban, a Millenáris parkban rendezett Magyar Innovációs TechShow egyik szereplője voltunk, ahova huszonegy magyar innovációt hívtak meg, köztük a HoloVíziót.

 

A Holografika Kft. weboldalán számos érdekes videóanyag mellett találtok egy kisfilmet a 3D-s moziról is. Kattintsatok IDE, ha kíváncsiak vagytok.

| Reblog! 0 |
Reblog hírfolyam | Like hírfolyam

A holográfia hajnala és horizontja

Kiállítás a holográfia múltjáról, jelenéről, jövőjéről és a feltaláló, Gábor Dénes munkásságáról.

2011. szeptember 23. - október 13.
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

Nyitva tartás: H-P, 10 és 18 óra között
A BELÉPÉS DÍJTALAN!

Cím: 1054, Budapest, Garibaldi utca 2.

Feedek